ugyanaz a kezdet
ugyanaz a vég
koromsötét délben is az ég
lángoszlopok és vízözön
a civilizáció alkonya jön
időről időre újra úgy mint rég
maradék évek a mélyben
és földöntúli fényben
múlt és jövő
csillagösvénye vár

szárnyán a szélnek
vándorol a lélek
és otthonról hazatalál

ugyanaz a tél
ugyanaz a nyár
ugyanolyan aranyló fénysugár
ível a mélyből a magasba
naparcú istent faragva
egy kopjafába vagy kőbe
üzenem a halál se győz le
az igazak titka
az hogy aki tiszta
mennyből a mennybe száll
szárnyán a szélnek
vándorol a lélek
és otthonról hazatalál