Boys on the Docks - Lekington

Fehér cipőm alatt ég a beton
Forró az aszfalt zúg a stadion
Míg moraja orkánná nem dagad
Ez az ismerős érzés elragad
A hangulat újra ellazít
Aztán robbanak mint az ekrazit
Fel gólokra, meccsekre sörökre
A stadion hazavár örökre

A kártyát a pakliban megkeverem
A sálat a nyakamba feltekerem
Holnap újra hétköznap megint tolom
De ma felveszem az új Harringtonom

A szektorunkban már áll a bál
Lengenek a rudasok, pörög a sál
A római gyertyák de fényesek
Mi nem vagyunk a füstre kényesek
Csak a győzelem tesz boldoggá
Váljanak az álmaink gólokká
Ha betalál a csapatunk aranylába
A szektor lesz a vulkán és az ultra a láva

A kártyát a pakliban megkeverem…

Nem válunk szét, hogyha vége lesz
Kocsmáról kocsmára folyik a szesz
A srácoknál már csúcson a hangulat
Csak hallgasd a rekedt hangjukat
Velünk csak akkor tarts, ha énekelsz
Különben senkit sem érdekelsz
Nem kell a hangvilla, nem kell a kotta
Csak torok és szív kell, hogy zengjen a nóta

A kártyát a pakliban megkeverem…

Este a rock-klubba lenézek
A színpadon már hangolnak a zenészek
Kicsit szétziláltan érkezünk
De a hangulaton nem fékezünk
Zsúfolt a tánctér tele van a hely
Ma este nem marad tiszta a fej
Holnap már munka én benne vagyok
De a szívemben akkor is ultra vagyok!

A kártyát a pakliban megkeverem…