Ganxsta Zolee és a Kartel - Végtelen

Bárki könnyen bekerül a kaptárba,
legyen az roma vagy fehér, fekete vagy ária.
Benn a jegesmedvék is ugyanúgy niggerek,
te lehetsz egy kisköcsög vagy lehetsz tökös gyerek.
Ha ide bekerülsz, öcsi, baszhatod a rezet,
itt lehúzol éveket és sohase találod meg többet a helyed,
de nem is érdekes ez, mer ide születtél és nem a jászolba.
Te is egyre tehetsz csak: a fekete lóra.
Pitiáner bűnözők, narkó dílerek...
Közöttük voltam és csak ide jutottam -
nincsen kocsim, pénzem és nincsen egy csajom.
A kibaszott csillagokon a rácsokat számolom.
Ha kikerülök valaha, egyből visszajövök,
mert ha késsel jönnek nekem, én pisztollyal lövök,
de bármi jöhet, engem úgyis megtalál a baj...
A pokol engem akar.

Mondd a gyerekednek, hogy ne kövessen engem
és azt is mondd meg neki, hogy ne higyjen bennem!
A negatív jel vagyok - a rossz hírt hozó.
Megfogom a kezed és azt hiszed, hogy ez jó.
De ne örülj, mer a bánatot learató!
Az, aki melletted áll és megtalál...
Kibaszott veled a sorsod, ennyi, ami jár.
Ha mellettem állsz, én magammal rántalak téged is a mélybe,
vagy még mélyebbre tán.
Lehet-e élet a halál után?
Nem ez a kérdés, hanem az, most figyelj, öcsi,
hogy lehet egy kibaszott élet a halál előtt.
Ez érdekes, amikor már mindenki megdől.
Hogy hol a való világ: a rácson innen vagy a rácsokon túl?
A tökös tovább megy, a satnya elhull...