Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én
Mégis elhagytál egy szép nap könnyedén.
Eldobsz, mint egy szál gyufát, amelynek nincsen lángja már
Úgy fáj, úgy fáj…

Csak miattad csillog szememen a könny,
Ezt a nagy szerelmet mégis köszönöm.
Azt hogy jó is voltál, rossz is voltál, hűtlen énhozzám
Úgy fáj, mégis úgy fáj.

Oly hiába oltom el a lámpát estefelé,
Nem sötét az én szobám sosem.
Két szemednek izzó fénye villan felém,
Ezt nem feledem, sosem feledem.

Mert a nagy szerelmek nem gyógyíthatók,
Jöjj, hazudj valami elfogadhatót.
Mondd, hogy fent jártál a csillagokban, azt is elhiszem
Csak jöjj, csak jöjj szívem.