Kondás Karesz - A falu bikája

[Intro: figyelj, Kokoska, hőőőőj ahoájjjjj]

[kocsmazaj: szevasz Illés, hát megjöttem, hát hogyvagy, rég láttalak, hol a Berta, melyik]

Hát de jó meleg a szobában a kemence,
Gyere babám, hadd nézzek a szemedbe,
Belebújunk szép csendesen az ágyba,
Rátapasztom az ajkam a szádra.

Alig bírom már az estét kivárni,
Úgy remegek alig bírok megállni,
Ha velem vagy megőrülök a vágytól,
Nem engedem hogy felkeljél az ágybúl.

Hát de férfi vagyok igazából a nem jóját,
Nem szeretem, ha játszanak énvelem,
Ismerem a szerelemnek csínját-bínját,
Megtanítom teneked is kedvesem.

[rátátáta táj da daj daj da daj ihajjj alala alala alalalalala]

Úgyis hívnak hogy a falu bikája,
Nem neveztek el így engem hiába,
Iszonyúan bírom én a kiképzést,
Gyere babám gyákoroljuk a légzést.

Sok menyecske megfordult már alattam,
A tudásom javát nekik átadtam,
Nem volt panasz arra, amit csinyátam,
Erre mindig iszonyújan vigyáztam.

Férfi vagyok igazából a nem jóját,
Nem szeretem, ha játszanak énvelem,
Ismerem a szerelemnek csínját-bínját,
Megtanítom teneked is kedvesem

Bárhova is sodor engem az élet,
A tudásomból akárhol is megélek,
Még sokáig boldog ember lehetek,
Mert az csinálom, amit nagyon szeretek.

Férfi vagyok igazából a nem jóját,
Nem szeretem, ha játszanak énvelem,
Ismerem a szerelemnek a csinnyát meg a binnyát,
Hát azt megtanítom teneked is kedvesem.

[di di di di di di di ráj da da da daj daj, huj du ruduj, daj daj daj rididaj daj di daj daj daj]