Bartók Eszter - Film

a tavalyi nyárnak ez a nap igazi emléke marad
utazunk ketten te meg én
meleg a május az idén
s a szivárvány alatt az összes szónak vége szakadt
sokat ígérő szerelem sose tart majd hidegen
zakatol itt most aki él s nincs is semmi amiért
kiszállnék egyhamar hiszen ő mindent felkavar
és úgy söpör át régi gondjaimon mintha álom lenne
hogy nem vagyok jól
mára elhiszem rólad hogy azt ami jön rólunk írták fönn
hiszed a szíved igazát s melléd áll most a világ
alig egy perc volt mialatt rá is jöttél te magad
hogy egyszerűen szép hogy bíztál benne s már a tiéd
már nem is látod sokszor hogy mennyi minden más lett
próbáld meg kibogozni az idő súlya alól azt ki egykor voltál
s ha így sem megy
keress egy régi dalt hátha újra felidézi
s ráébreszt arra milyen jó így élni
nevet a filmen aki még tartogatja a szívét
s hideg a május amikor egyedül sétálsz a napon
na ebből volt elég pedig akkor nem is sejtettem még
hogy úgy söpör át régi gondjaimon mintha álom lenne
hogy nem vagyok jól
mára elhiszem rólad hogy azt ami jön rég rólunk írták fönn
rég rólad és rólam