Vámpírok bálja (musical) - Édes vagy igazán

(Sarah):
Elnézést...

(Alfred):
Öh! Jó estét!

(Sarah):
Fürdeni kíván?
Zavarok?

(Alfred):
Nem, dehogy zavar!

(Sarah):
Édes vagy igazán...
nem lesz baj, megbocsátsz.
Bent a szobámba zárva,
a sok fokhagyma-párna nincs más.

(Alfred):
Ezt úgy érted, hogy apád kívülről bezárt?

(Sarah):
De be ám...
Pedig most leszek tizennyolc.
...

(Alfred):
Egy szivacs!

(Sarah):
Érzed, milyen lágy? Imádom!

(Alfred):
Igen... ez valóban egy gyönyörű szivacs!

(Sarah):
Legyen a tiéd!
Nekem kettő is van...

(Alfred):
Köszönöm! Nagyon köszönöm...
Ó, bár én is adhatnék valamit...

(Sarah):
Lehet egy kívánságom?

(Alfred):
Igen, de mi?

(Sarah):
Neked megvan, mit én nagyon kívánok már...
Hogyha megkaphatnám, naponta egyszer ez'tán....
Nekem is jár, légy jó hozzám,
kérlek ne tagadd meg tőlem.

(Alfred):
Úgy érted, hogy...?

(Sarah):
Épp csak ágyba bújás előtt ez majd ellazít...

(Alfred):
De hát apád?

(Sarah):
Nem tud meg semmit!

(Alfred):
Akkor... talán...

(Sarah):
Jó, nagyon jó, ruhám ledobom hát!
Álmom valóra vált, vár a gyönyör, a kéj!
Vár a habbal telt kád!...
Há-á-á...