Széles Izabella - Senki más

Tavon úszó jég, a szerelem,
Tűnhet könnyűnek egy messzi hegyen,
Jobb ha léptem halk és óvatos még,
Mintha újra csak belehullnék.

Hány valakit nyelt el a mély,
S hány percet ami nélküled élt,
Itt semmit sem ér!

Benned megtaláltam mindent,
Amit Te is csak bennem látsz!
Tudd hogy senki más nem ér hozzám el,
Így már nem veszítesz el,
Nem veszítlek el!

Puha könnyű kéz a takaró,
Ami minket rejt, várj csak egy szó:
Ettől olvad fel egy befagyott tó,
Nincs több, mert csak ez olyan jó.

Hány kavicsot hord el a szél,
S hány esküt dobsz, mit újra ígérsz,
Míg oda nem érsz.

Benned megtaláltam mindent,
Amit te is csak bennem látsz!
Most már senki más nem ér hozzám el,
Így már nem veszítesz el,
És én nem veszítlek el!

Ami volt, ami vár, ami jó, ami jár,
Csak Tőled elég legyen még!
Ilyen nap, ilyen év,
Ilyen hajnal és éj,
Sosem perzselt még!

Benned megtaláltam mindent,
Amit Te is csak bennem látsz!
Most már senki más nem ér hozzám el,
Így már nem veszítesz el!

Benned megtaláltam mindent,
Amit Te is csak bennem látsz!
(Ugye látsz!)
Most már senki más nem ér hozzám el,
Így már nem veszítesz el!
Nem veszítlek el!
(Nem veszítlek el.)

Nem veszítlek el! (Úúúú..)