Anna & the Barbies - Álmatlan

Olyan korán jött az éj ma,
minden altatóan néma,
csak én virrasztok éberen,
félek, még elaludna a szerelem. Nem!
Ma még maradj fenn velem!

Figyelj!
Lenne itt valami!
Talán, ha a gondolatokat lehetne hallani,
nem is kéne szerelmet vallani
másodpercenként,
és térdre rogyva esketni a hűséget!
Meséket mondhatnál,
amikből megtudnám
ki vagy te,
aki mindig itt vagy,
de valahogy mégis folyton hiányzol,
mint a légszomj, fojtón hiányzol!
Csak most, most el ne aludj!

Figyelj!
Meztelen vagyok,
érdekel?
Kell egy fenék vagy egy mell,
de nagyon, és vajon
nekem, vagy a szokásnak gyorsabb-e a keze?
Egyáltalán ez-e
az a perc,
amikor, ha két test egyesül,
az angyalok mosolyognak,
mert egy szerelem beteljesül?
Nézd, ahogy mozdulsz,
pedig te még nem is akarod…

I’ve got a hole in my soul,
I’ve got a hole in my soul.
I can’t eat, I can’t drink,
I can’t sleep no more,
cause I’ve got a hole in my soul.

Figyelj!
Játsszunk szerelmest!
Tudod, olyan veszedelmest!
Gyújtsunk fel minden lomot,
családi házat, iskolát, templomot!
Nézni, ahogy a tűz lobog…
Nézd, a porrá izzott romokon,
két szökött rab baktat
az aranyló homokon.
Szerelmen innen,
minden törvényen túl:
te meg én.
Csak most,
most el ne aludj!

Figyelj!
Én egy kicsit most meghaltam…
Na, ne ijedj meg,
én azt nem akartam!
Csak látni téged félni,
engem élve remélni,
örülni, hogy nem kell
megőrülni a nincsen!
Tudod, te vagy a világon
az egyetlen kincsem.
Látom, fáradt vagy,
te csak menj,
én majd virrasztok,
menj, aludj!

I’ve got a hole in my soul,
I’ve got a hole in my soul.
I can’t eat, I can’t drink,
I can’t sleep no more,
cause I’ve got a hole in my soul.