Mészáros Árpád Zsolt - Rémségek kicsiny boltja: Hirtelen Seymour

(Seymour):
Ó,Audrey!

(Audrey):
Igen,Seymour?

(Seymour):
Te vagy a legfantasztikusabb lány,
akit én ismerek.

(Audrey):
Igen Seymour?

(Seymour):
Én már régóta elakartam neked mondani,
hogy a...hogy a rúzs mögött és a....és...úgyszólván

(Audrey):
Igen,Seymour?

(Seymour):
Nyisd ki szemed,
mosd le magadról
a festékeket,
a rúzs a múlté.
Az arcod mutasd,
nem kell a púder,
nyugodj meg hát,
már minden oké.

Hirtelen Seymour
melletted áll,
Nem kell már félned,
ő nem kiabál.
Itt van hát Seymour
és nem hagy el már,
ő megért téged,
s csak terád vár.

(Audrey):
Soha még senki
nem volt jó hozzám,
anyám szegény volt,
apám halott.
Soha még senki
nem volt ily kedves,
és az első srác
meg is kapott.

(Együtt):
Hirtelen Seymour
mellettem/melletted áll.
Nem kell már félnem/félned
ő nem kiabál.
Itt van hát Seymour
és nem hagy el már,
ő megért engem,
csak énrám vár.

(Seymour):
Mondd ez az érzés
örökké eltart,
mondd, ami rossz volt,
elfújja a szél.

(Audrey):
Ó édes Seymour
ez még ijesztő.
Az örök vesztesnek
egy csodával felér.

(Együtt):
Hirtelen Seymour
mellettem/melletted áll.
Nem kell már félnem/félned,
ő nem kiabál.
Itt van hát Seymour
és nem hagy el már,
ő megért téged/engem,
ő megért téged/engem,
ő megért téged,
boldogság vár.