Katona Klári - Mindig, mindig

Sosem kérdeztél, sosem csodálkoztál.
sosem térdeltem le, sosem alkudoztál.
De a forrásvíz az ujjaim közt annyiszor elfolyt,
Míg a mutatvány, a tűzijáték, elvarázsolt.

Remegései közt hajnal szivárgott át.
Legszebb perceinket álmok eltakarták.
Mert a kinyomtatott boldogságért küzdeni is kell,
igaz, elfáradtunk kissé, de nem maradtunk el.

Ref:
Üveggyöngyökért merülünk egyre mélyebbre
mindig, mindig.
S szeretnénk a felszínen maradni
mindig, mindig.

2.
Ma már nem szidnak meg, és nem nyitnak ránk.
Látod, így fogyott el a mi összes csodánk.
És a gyermekkorom zsebeit mind kiforgattuk már,
És a nyersalmába utoljára velem haraptál.

Ref:
Üveggyöngyökért merülünk egyre mélyebbre
mindig, mindig.
De szeretnénk a felszínen maradni
mindig, mindig.

3.
Egyszer eljön a nap, és mi megérkezünk.
Aki távol maradt, úgyse tapsol nekünk.
És a kirakatból megszereztünk mindent, ami kell.
És már nem emlékszik senki, mit is mulasztottunk el.


Ref:
Üveggyöngyökért merülünk egyre mélyebbre
mindig, mindig.
Szeretnénk a felszínen maradni
mindig, mindig…
Mindig, mindig, mindig…