Für Tibor (Tibbah) - Pulzus (km. Diggieman, B-Közép, NomaGróf) video

Album: nincs kép
Előadó: Für Tibor (Tibbah)
Album: Keressük!
Szövegírók: Diggieman
NomaGróf
Tibbah
Meló
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 2, összesen 63596 alkalommal

Beküldő

hARCos

hARCos

Pontszám: 472

Dalszöveg

[Tibbah, Diggieman]
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus

[Tibbah]
Lüktető város, szorgos robotok
Forog a Föld, én csak kapaszkodok
Ami az enyém, ahhoz ragaszkodok
Elbaszott világ, hova pont nem passzolok
Sziréna, villogó, korrupt disznó
Ártatlan áldozat, útszéli ringyó
Rengeteg gyűlölet haraggá válik
Utolsó utáni faszszopó nácik
Féltő szülő, kóbor csemete
Széria gyilkos, a társadalom szemete
Óriás összegek csúsznak le a zsebekbe
Kérdezd meg a minisztert, kérdezd meg szeret-e?
Narkósok szabadon, a füves bilincsbe’
Akinél a lé az nyúlhat a kilincsre
Naiv emberek a rózsaszín ködben
Mint a klimaxos picsák a Lilaakác közben
Oda kell figyelni hol oldod a gondot
Kamerák mindenhol, rögzítik a sorsod
Irigy kémek figyelik a vagyonod
Meg hogy mennyit nyomsz fekve és hány centi a faszod

[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet

[Zón]
Ver a szíved, itt a pulzus limit rendben
A B-közép utca zene tesó luxus kivitelben
A kérdés, hogy ki hisz ebben, hiszen jó szer a vagyon
Hány trógerből lett mára csak egy poszter a falon
Az utcán nincs máz, mi eltakarja ki van ma trében
De a ráncok is jól látszanak a rivalda fényben
Én tudom milyen a tré, a putri, a lárma
Aki itt marad őrült, aki ugrik az gyáva
Ez lüktet, a zene vérátömlesztés a léleknek
Ha nem érted a sors, miért vár törlesztést az életnek
Minden jó nap után faszom üssön be a bláz máma
MO seggébe hőmérőt, hogy legyen végre lázálma
Ki az aki bámul? A nép, ha kiragad is rádun
Mert hús-vér ember nem szerethet kirakati bábút
Mi az amin ámul az ember? Azzal tömnek meg
Kiszolgáltat? Kiszolgál? Na ez a szívás többeknek
Lassan több az adó itt, haver mint a UPC-n
De egy korty se maradjon, az életet azt úgy idd ki
Húsra fáj a fogam, bárki adj tőrt azt vétkezem
De addig nyomom ezt a szart, míg van bőr a képemen

[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet

[Meló]
Lüktet a pulzus, a vérem hideg mint egy gyilkosnak
Én olyan vagyok, aki rászámol tízet a bíróra
Élve eltemetlek, hogy lásd mi van a föld alatt
Csábít a csillogás, de a kirakat fölfalhat
Nem tesznek a polcra, sose leszek szalonképes
Lerágott csontért soha nem csahol véreb
Nincs mese, az utca nevel eszeveszett kutyának
A magadfajta korcsok meg csettintésre ugrálnak
A bőröd viszed vásárra, ha minden kötél szakad
Mi a kenőpénzt értjük a rendőrség alatt
A szép világ csak délibáb, a valóvilág vért kíván
Az eredetiségért már a valóság is vért pisál
Kilátástalan a helyzeted ezt kilátásba helyezem
Még te fizetnél azért, hogy kiáltsák a nevedet?
Mért van az hogy szemtől-szemben a kabarét adod?
Összeállt bennem a kép mégis szanaszét vagyok
Te a falnak, én meg az életnek megyek fejjel
Minden meg van rendezve, a véletlent felejtsd el
Rossz időben rossz helyen, nekem ez a védjegyem
Együttérzés helyett csak belenevetek a képedbe

[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet

[NomaGróf]
Az indulat löki be az erekbe a vért
Tibbah, Nomagróf lüktetés a beat-en csak azért
Hogy lásson végre minden eddig vakon élt ember
Hát kelj fel és járj, hogyha mernél még egyszer
A rendszer rabszolgái tanítják minden gyereknek
Hogy eretnek lesz, ha emberi dolgokat szeret meg
Köszönd meg a szereknek meg magadnak hogy para van
És legyél végre önmagad, mikor eljön a ramadan
Ne hagyd hogy a vénádba vágják a herkát
A sorsod a tiéd, ne add másnak a szervát
Az emberek nem boldogságot keresnek csak dellát
Így lesz a fele öngyilkos, a másik fele elvált
A puszta léted áll vagy bukik el a cashen
Az élet egy lóverseny, abszurd hogy jól essen
Mégis egy csoda, ezért figyelj oda koma
Mert a pénzed kimoshatod, de a lelkedet soha
Én csak állok és lepereg egy év, sőt egy élet
Az események torzítják bennem el a képet
Így áramlik a vér, semmitől se félek
Még a puszta pulzusomtól lángra kapnak a beatek

[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet

Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
 

Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2014 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább