Hobo Blues Band - Ne zavard Isten álmát

Mindig a templomtornyot láttuk meg először
Így ismertük fel melyik városhoz közeledünk.
Aztán dörömbölni kezdtünk a teherautó sofőrfülkéjének tetején
Állj meg testvér itt jó lesz
A templomok körül álltak a gyengék az itthon maradottak
Akik soha nem mertek elindulni sehová
Sem az álom, sem az ismeretlen nem vonzotta őket
Maradtak és tűrtek
Becsülni kell őket, hiszen ők a Haza.

Az én korom csavargói nem várak kapuján dörömböltek a zuhogó esőben
Bebocsátást szállást meleg ételt kérve
A vérengzések csitultával egymást keresték
És dideregve várták az álmot a vöröslő éjszakában.

Évszázadokon át törvényeket hoztak ellenük
A legutolsót közveszélyes munkakerülésnek hívták
Ha elkaptak és nem volt házad, munkád
Kaloda, közmunka, sebek, csonkok, láncok.
Aztán a szökés idegen földre.

Útlevél gyönyörű szó, akár a szerelem
Nekem a zene volt az utazó levelem
Többre nem futotta, ennyi se járt
De a zene nem ismer határt
És a drótok fölött, között, alatt idetalált.

Vándornak tartottam magam
Nyitott szívvel, tudatlan aggyal elindultam
Nem volt úti célom, csak mentem
Jack London adta a nevem és a keresztem
Mindig az országúthoz tartsd magad.

Azt hittem elég lesz ennyi, így leszek szabad
Még senki sem látta a Csavargók Könyvét
Talán meg sem írták
Vagy ha van is valahol, nincsenek benne betűk
Csak képek, térképek, jelek, rajzok, hangok, illatok
Hogy minden vándor használhassa
Mi nem tudunk nyelveket mégis értjük egymást.

Az igazi csavargók hontalanok
A hülyébbek meg turisták
Csupán elszármaznak valahonnan és vén fejjel arról beszélnek
Micsoda jó dolog valahová visszatérni
Ez hazugság
Csak azért mondják, hogy szeressék őket öregségükben.

Az ősz csavargó micsoda jó szerep
A néhai Tékozló Fiú veteránként hazatér
Gyermekei szorongó szívvel lesik mozdulatait.
Bocsánatot kellene kérni tőlük, ehelyett köveket osztogat és mesél
Néha még szívbemarkoló önsajnálattal énekel is.

Elfáradtam, megöregedtem
Óh, merre vagy Uram?
Örüljetek, visszajöttem
Óh, merre vagy Uram?
Fürge szolgák ápoljatok
Óh, merre vagy Uram?
Rég nem gyóntam, beteg vagyok
Óh, merre vagy Uram?

És még így vénen, betegen, csorbán, púposan is
Óh, merre vagy Uram?
Különösnek tűnik a család szemében
Óh, merre vagy Uram?
Számtalanszor otthagyta őket
Óh, merre vagy Uram?
Aztán pénzt kért azonnal
Óh, merre vagy Uram?
A rohadék önimádó tudja
Óh, merre vagy Uram?
Megbocsátanak neki
Óh, merre vagy Uram?
De hol marad a fohász a családért
Óh, merre vagy Uram?

Nem hazudott magának
Gyermekeit szerette
Asszonyait kevésbé
De mindennél jobban imádta az utat
És most ideje végén nem akarja magányosan bevégezni
Csavarogni jó egyedül, meghalni nem.