Hát elmúlt a nyár
Megint itt hagytál de már
nem félek a sötétben azért
leírom neked e levélben
hogy amíg te a földön mulattál
én a holdon jártam
és elgondolkoztam hogy benned
mennyi mindent láttam

Hájlálálá...

Néznek utánnad az emberek
és nem mondanám hogy szenvedek
de mint egy szép kép ha elképzeled
én olyannak láttam a két szemed

legyek átlagember vagy jó zenész
nálad nem ér semmit a józanész
és néha nem is értem hogy miről beszélsz
bármilyen furcsa az egész
bármilyen furcsa az egész

Hát szép volt a nyár
te meg itt hagytál azért
átölelem azt a sok emléket még ha
nem is érdekelt sosem téged
amikor a szerencse megtalált
és egy estére téged nekem szánt
ha látlak még ezen a vidéken
hozzád bújok ha nincs esélyem

Hájlálálá...

úgy képzeltem az életet
hogy nem csak nézem a képeket
hogy nem csak egy álomban mosolyogsz rám
és nem csak egyedül ébredek
váratlan volt minden szavad
és nem tudhattam hogy mit nem szabad s
lehet hogy nekem is kell még egy két év
de neked egy élet nem lesz elég
neked egy élet nem lesz elég