Juniker - Egy vers tőlem neked

Titkolom a vágyamat, elrejtem,h szeretlek,
de rád gondolok mindig, mindenhol csak kereslek
TE vagy az én nappalom, a megnyugtató álmom,
TE vagy az én otthonom, ha nincsen hova szállnom
Rád bíznám az életem, rád bíznám a vágyamat,
hogy velem lebegj egyszer adnék neked szárnyakat.
A mosolyod a napfény, a tekinteted boldogság,
a szemeidnek csillogása a rossz dolgokat elmosná.
Furcsa az érzés,mikor kellemesen felkavar,
a tested, a lelked a világ elöl eltakar.
Nem bánthat most senki, nincsen aki megzavar,
most én vagyok a törpe ki egy verset elszaval.


R.:
EGy angyalnak, egy kincsnek, egy tökéletes másnak,
egy tündérnek, egy álomnak, egy óriásnak,
EGy idilli helyen, hol pillangók szállnak,
hol minden egyes nappal, friss rózsaszállal várlak.

EGy vers tőlem neked, egy tökéletes másnak,
egy tündérnek, egy álomnak, egy óriásnak,
EGy napnak, egy percnek, egy édes kis bogárnak,
egy angyalnak, egy kincsnek, egy látomásnak.

Gondolj rám ha elalszol, én megőrzöm az álmodat,
ha nem untatlak vele, én mesélem az álmomat.
Én veled leszek mindig, ne félj hát most semmitől,
tudom,hogy nem ismersz még, egy hang vagyok a semmiből.



EGy titok maradsz mindig,mit soha el nem érhetek,
van már aki rád vigyáz, ha jól tudom nem tévedek.
Nem kívánok rosszat, csak tökéletes életet,
gyönyörű szép perceket, boldogságos éveket.
Én maradok a túl parton, maradok az árnyékban,
maradok az utolsó, ki elveszett egy játékban.
Büszkén állok mindent, akkor is ha fúj a szél,
talán még van remény, a sors gyakran túl kemény.
Itt vagy hozzám közel, de mégis olyan távol,
az ablakodnál állok,bár eláztat a zápor.
TE nem tudod,h ki vagyok, nem tudod, hogy neked szól,
hiába a kérdés a válasz mindent elnapol.