Cseh Tamás - Szöveg 05. (Mélyrepülés)

Novák még be sem fejezte,
Joó Zsuzsa már mondta, hogy:
- Reménytelen vagy, reménytelen vagy!
Na jó, én most megpróbálok intézkedni.
Változtatást, halasztást… még nem is tudom…
Te pedig józanodj ki, térj észhez,
a saját érdekedben is tanácsolom!
- mondta a nő, és elviharzott.
Novák utána lépett, de az ajtóban megtorpant,
mert az ünneplő társaság tagjai egymás után
zúdultak végig az előszoba-folyosón,
a lépcsőház felé. Suhantak el az arcok.
Olyanok voltak, mint a pillanatfelvételek
az ajtónyílásban, Rimbaud-k, Ady-k,
Lee van Cleef-ek, vőlegények, tékozló fiúk,
rohantak egymás után kifelé.
- Na, ezek most mennek mind Ausztráliába!
- mondta Novák.
- Lelöknek még két felest, és már ott is vannak!
- Jó, hát csak menjenek!
Nekem viszont, úgy látszik itt van valami fontos dolgom.
Úgyhogy lássunk is hozzá!
Azzal visszalépett a szobába.
Ott volt a megszokott fotel,
jobb felől kézügyben szaloncukros doboz,
benne a hajnali vastartalék: egy üveg sör,
sajtos tallér, szódabikarbóna, aszpirin.
Ivott, evett, bevett, lenyelt,
aztán felnézett a szemközti falra.
Ott egy fénykép lógott,
régi jóbarát küldte magáról,
már Kanadából, caribou-vadász korából.
És Novák megszólította a képet, hogy:

- Hé, öreg! Tudod úgy vagyok én itt most,
hogy hitegetnek is, meg fenyegetnek is.
Nincs mese, színt kell vallani.
De én meg valahogy nem is félek eléggé,
és nem is örülök eléggé…
nem tetszik nekem ez az egész.
Hát mit gondoljak egy helyzetről,
amiben a barátaim csak azt tudják ígérni,
amivel az ellenségeim fenyegetnek?
Nem érted, mi?
Te ott az erdőben akkor ereszted ki a hangod,
amikor akarod.
Rajtam meg csak vigyorogsz ott a lőtt szarvas mellett,
tízezer kilométerre innen.
Hát jó. Legyél te az első, akin túladok!
Dögölj meg értem Kanadában…
Vagy, tudod, mit?
Menj te is a többiek után Ausztráliába.
Azzal letépte a képet a falról,
és kivágta a csukott ablakon keresztül.
Fröccsent az üvegcserép, repült a szarvasvadász,
szűkülő köröket írt le az ünneplő társaság feje felett,
Novák pedig lihegett, hogy:
- Mehettek, mehettek, amerre láttok!
Mindent elölről kell kezdeni.
Elölről, egyedül.
Honnan is?
Hogyan is volt?
Onnan kell kezdeni, hogy: