Veled én nem félnék,
Bármerre elszállnék.

Ott fenn a kék égen egyedül őt nézem,
Fenséges látvány a hatalmas sasmadár.

Fénylő szép szárnyával, késéles csőrével,
Gyönyörű testével felhőt hasít.

Szeretném megkérni, legyen a testvérem,
Tanítson repülni, oly régi a vágy.

Hangom tán meghallja, vágyam tán meghatja,
Neki még elhinném, hogy van még jövőnk.

Emberi testem lehúz, a földön tart,
Nem enged felszállni hozzád.

Ref.:
Veled én nem félnék,
Bármerre elszállnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtől megválnék,
Lelkedbe költöznék,
A sorsom, a sorsod.

Jelképe mindennek, kezdetnek és végnek,
Kit szabadnak hisznek, szárnyal az égben!

Ha én elrepülnék, már nem is szenvednék,
Sírnátok utánam, késő, már késő.

Emberi testem lehúz, a földön tart,
Nem enged felszállni hozzád.

Ref.:

A sorsom, a sorsom,
A sorsom a sorsod.

ref.: