Látványnépség - Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz
Ha szeretsz, életed legyen, öngyilkosság, vagy majdnem az
Bent maga ura, aki rab volt odakint
Én nem tudok örülni, csak a magam törvénye szerint

Nem vagy enyém, míg magadé vagy, még nem szeretsz
Míg cserébe a magadénak, szeretnél, teher is lehetsz
Két önzés titkos párbaja minden egyéb
Én többet kérek: azt, hogy a sorsomnak alkatrésze légy

Óóóóó

Refrén:
Meghalni volna jó a semmiért egészen
Meghalni volna jó, ezt az egyet biztosan érzem
Álomsziget álompartján háromszor is jártam már veled
És a kezemben fogtam a két kezed


Félek mindenkitől, beteg, és fáradt vagyok
Kívánlak így is, meglehet, de a hitem rég elhagyott
Mutasd meg a teljes alázat és áldozat
Örömét s hogy a világnak kedvemért ellentéte vagy

Mert míg kell csak egy árva perc, külön, neked
Míg magadra gondolni mersz, míg sajnálod az életed
Addig nem vagy a többieknél se jobb, se több
Addig idegen is lehetnél, énhozzám nincsen közöd

Óóóóó

Refrén:
Meghalni volna jó a semmiért egészen
Meghalni volna jó, ezt az egyet biztosan érzem
Álomsziget álompartján háromszor is jártam már veled
És a kezemben fogtam a két kezed


Kit törvény véd, felebarátnak, még jó lehet
Törvényen kívül, mint az állat, olyan légy, hogy szeresselek
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan börtönt ne lásd
És én majd elvégzem magamban, zsarnokságom megbocsásd

Óóóóó

Refrén:
Meghalni volna jó a semmiért egészen
Meghalni volna jó, ezt az egyet biztosan érzem
Álomsziget álompartján háromszor is jártam már veled
És a kezemben fogtam a két kezed

Refrén:
Meghalni volna jó a semmiért egészen
Meghalni volna jó, ezt az egyet biztosan érzem
Álomsziget álompartján háromszor is jártam már veled
És a kezemben fogtam a két kezed