Nyavalyások (musical) - Aranymadár

(Desiree):
Eltűntek már napjai a nyárnak
csupa mozdonyzokogás most a kert
Ízek és illatok vissza visszajárnak,
de a kóstolásnak ideje letelt
Örök lilára festi majd a szánkat
a túlérett őszi zene
Ilyen íze van a fulladásnak,
és így foglak, így engedlek el

Nézd elsötétült már az ég,
csak a Hold, a Hold ragyog
Uzsonnára friss lepény,
a Nap gyorsan elfogyott
Siess hát várnak új színek
csukott szemed mögött
És új ütemre ver szíved,
a gond elköltözött, elköltözött

Az álom csak egy telt mosoly,
mint tejbe méz világít
És megfesti mind a szív gomoly
puha plüssbabáit
Siess, hát ébren ne maradj
az éjben egyedül
Álmodj egy aranymadarat,
mely fölötted repül

És most egy titokzatos úrnak
régi szeszélye miatt
A lámpák sorra kigyúlnak
a tiszta ég alatt
Világítson az álmod is,
maradjon álom életünk
És ne tudjuk, hogy minden hamis,
amíg fel ne ébredünk

(Desiree és Marion):
És most egy titokzatos úrnak
régi szeszélye miatt
A lámpák sorra kigyúlnak
a tiszta ég alatt
Világítson az álmod is,
maradjon álom életünk
És ne tudjuk, hogy minden hamis,
amíg fel ne ébredünk