Alvin és a mókusok - Jóember

Jó embernek tartod magad, mégis van úgy, hogy felébredsz
Fáradt szemed vérben úszik, semmit nem értesz;
Ki az az ismeretlen, az a tükörből visszanéző nyúzott arc
60 az átlag életkor, te 30 vagy, de majd meghalsz.
Jó embernek tartod magad, hitedben semmi meg nem renget
Hatkor kelsz de hétre már bent vagy, hogy kinyalj egy-két zsíros segget
Ha a cég érdeke úgy kívánja megállás nincsen
Hajtasz este nyolcig, hisz ő az Isten.

A pénz, pénz, a sok rohadt pénz kell, kell és csak ez éltet
Hogy azt mondják sikeres üzletember téged baj nem érhet.
Gyerünk csak tovább taposs nyugodtan, végig az úton,
A marketing a farkas törvény, az erős marad, a gyenge hulljon.
Mégis lemaradsz, mert nem vagy elég jó
Az az igazság nincs benned elég ambíció, vagy túl sok gátlástalanság.
Te aztán nem vagy semmi, vérben a szemed is szép,
Bedobjuk az érmét és úgy működsz, mint egy programozott gép.
Bírod még a tempót, mert ha leütnek talpra állsz,
Mi lesz ha beomlik a barlang és kiutat nem találsz?

Refrén:
De a pénz, pénz, a sok rohadt pénz kell, kell és csak ez éltet,
Egy idő után nem számít semmi, bárki megkefélhet.
Ne nézz így rám, én nem tehetek róla, nem az én hibám,
Hogy szép lassan de módszeresen elkurvul a világ
Ez ellen semmi nem használ, minden szóért kár
És azt hiszem sosem volt jó talán.
Mi lenne a jó világ, amitől észbe kapnánk már
Nyugodt légkör, ami nem szánalmas, silány.

Karriert csinálsz hamar, a legjobb formádat hozod
És a feleséged is lerázod azzal, hogy: Bocs, de most dolgozom.
Este az ágyban, pizsamában becsukod a szemed, s beindul az agyad
Mi lesz ha így megy pár év múlva pörög a film, de nem látod magad.
Hiába régen élőlény vagy, de nem sokat éltél
Csak vered a melled és büszke vagy arra, amit eddig elértél.
De az évek során elkopsz lassan, nagy szenzáció
Azt hiszem úgy mondják ezt szaknyelven, hogy amortizáció.

Refrén: