Dharmatic - Egy szívből

Zavaró-kaparó torokkal
Fájdalmasan képzett hangokkal
Fejezem ki azt, mi a szívemet bántja
Amitől a tollat kirántja a művész,
Ahogy a kalapból a bűvész
A galambot, és mint színpadon a fűrész
Az élet úgy vág ketté,
Hogyha nem vagy erős eléggé.

Ref.:
Egy szívből, zenélek egy szívből,
Élek egy szívből, mi nekem maradt,
amíg élet az élet addig remény akad.

Egy perccel, egy tettel
Közelebb érek, ahogy
Szállnak az évek,
Tapasztaltabban mesélek,
Minden attól függ, hogy
Mit érzel belül, hogy
Benned háború vagy békesség
Terül el, ki mit kerül el,
Vagy talán éppen hogy,
Fenn a fényben, vagy a sötétségben
Nézz körbe a világ csak a tied
Csak a szíved kell ahhoz, hogy sokra vigyed.

Ref.:
Egy szívből, zenélek egy szívből,
Élek egy szívből, mi nekem maradt,
amíg élet az élet addig remény akad.

Az utcán sétálok, fejemben dallamok,
Valamire várok, valakire várok,
Ez az egész átok, kósza gondolatok
Mostmár nem habozok, valaminek történnie kell már
Vigyen el az ördög, ha soha ki nem török
A börtönből mi a fejembe zár,
Készülj fel, az álmokban nincs határ.

Ref.:
Egy szívből, zenélek egy szívből,
Élek egy szívből, mi nekem maradt,
amíg élet az élet addig remény akad.

Nem nem jó, nekem így nem jó
Nem nem jó, nekem ez nem jó
Ne-ne-nem jó, nem nem éh yo figyelj!
Felkelő nap országa, ez itt a lemenő,
Te kettő-féltől attól félsz, hogy holnap temető
Rímekkel telt tüdőmből hiányzik a levegő,
Dugjátok a rappet ami nekem lett a szerető,
Lerágom a körmöm, másokon meg öltöny,
Előzetes életfogytig szabadságom töltöm el,
Ezen a földön, ahol csörgetem az aprót
A zsebemben, a fejemben rég vezettem a naplót,
Azt, hogy felkenék az álmomból, kimásznék az ágyaból,
Kimásznék a-a lövészárkokból, felkelnék az álmomból,
Kimásznék az ágyamból, ahogy ezt rappelem, valaki még rám gondol.

Ref.:
Egy szívből, zenélek egy szívből,
Élek egy szívből, mi nekem maradt,
amíg élet az élet addig remény akad.