Fluor Filigran - Magába szív

Refrén
Ez a sötét este magába szívja a srácot ki otthon egymagába szív ma már nem vár a street meg a fekete tinta a buszmegálló marad üres a firka nem kerül fel nem bújok el ,pár tücsök ciripel egy kellemes éjjel fejembe zizegve ezer mesével,álltam ott veletek a kezembe sprayvel.

A terv ami konkrét szórd szét szólt a hang a fejben nem kért parancsolt hogy mássz fel menj be ragaszd ki stikkel proki lehet kaparni holnap a nyugdíjasoknak de nem baj mert sok van fénymásoltam úgy ezernyit,fekete fehérbe igen megérte,közbe bólogattam is a zenére szürke kapucniba repült a matrica fel az égre csillagokat nyomtunk egy laza kis trippre meg invitáltunk valami Istent és elhozta minden álmunk ide bentre a hajnali köd meg a sínekre fekve vitte a hírt hogy az éjszaka szívesen ijesztegetne de többet nem bírt holnap veszünk még papírt.

Refrén

Hé,még valamit mondanék ez a Zé még mint a tó fenék ahova meghalni járnak a vágyak azok az ostobábbak mikor vége a nyárnak a Sztenszilegáznak elzuhog egy hónap elcsöpög egy óra csak a tervek állnak be a házak oldalába ,de a buszmegálló marad üres a járat,el vitte már rég magával azt a srácot kivel a város fázott ki ha játszott és mindig játszott feldíszítette ezt az öntapadós világot.

Refrén