Korán reggel ébreszt
az én szeretett telefonom
s csengő szép szavára
kezdődik a napom
A telefon szabja meg
hogy én mikor mit tegyek
úgy érzem, hogy nélküle
élni nem lehet

Az én kis telefonom
soha nem hagy el, tudom
és előfordult már
hogy róla álmodom
Csábított egy másik
nagyon jó kis vonala volt
de hűséges maradtam
bár közvetlenül szólt

Vigyázz, ha telefonálsz
vigyázz kedvesem
a telefon ismeri jól
az életem
Vigyázz, ha telefonálsz
vigyázz kedvesem
a telefon ismeri jól
az életem

Néha kitör a botrány
a telefon nem hallgat el
azt hiszi, hogy az ember
mindent elvisel
Talán egy szép napon
a telefonnak lelke lesz
csak akkor szólít engem
ha igazán érdemes

Vigyázz, ha telefonálsz…