Szecsődi Károly - Te voltál minden

Tengerszem az óceán,
Melletted egy pont csupán.
Mi fontos volt az mind te vagy,
És itt maradt egy pillanat.
Még ringat a szívén.
Egy csillagfényes éjszakán,
A legszebb titkod bíztad rám.
Én őrzöm még a láncodat,
A partba vésett álmokat.
Még ringat a szívén.

Refrén:
Te voltál minden!
A szívedet szívembe karcoltad,
És közben bolondul hittem,
A szavakat mohón csak kortyoltam.
Hidd el, Te voltál minden,
A szívedet szívembe karcoltad
S nem múlik már.

Egy átvirrasztott hét után,
Mindent másként látok már.
Nem éget úgy a gondolat,
S nem folytja könny a torkomat.
Nem hittem, hogy szédít.

Refrén:
Te voltál minden!
A szívedet szívembe karcoltad.
És közben bolondul hittem,
A szavakat mohón csak kortyoltam.
Hidd el, Te voltál minden,
A szívedet szívembe karcoltad,
S nem múlik már.

Hadat üzen a szívem,
Vissza követelem.
Amit tőlem csellel csaltál,
Vissza jár nekem.
Harcba borul a szívem,
Pont úgy fáj nekem.
Amit zokogva kértem eddig,
Most bosszúból elveszem.

Refrén:
Te voltál minden!
A szívedet szívembe karcoltad,
És közben bolondul hittem,
A szavakat mohón csak kortyoltam.
Hidd el, Te voltál minden,
A szívedet szívembe karcoltad,
És közben bolondul hittem,
A szavakat mohón csak kortyoltam.
Hidd el, Te voltál minden,
A szívedet szívembe karcoltad,
S nem múlik már.