Testament Rec. - Egy dal

Hogy vagy? Ne is mondd, tudom, mit érzel,
Hisz ismersz, látom, hogy ha baj van, és ha vérzel,
Úgy, mint ez előtt pár évvel, most is próbállak elérni,
Ha már sikerült felállnod, de még félsz továbblépni.

Mivel kísért a múlt, de végre hagyd már lelépni,
Mi a fasznak visszanézni, ha csak sebeid feltépi?
Igaz lehet, hogy még sötét van, és nem látsz tisztán,
Meg gyenge vagy ahhoz, hogy erőt meríts, de azt csak bízd rám!

És bízz meg bennem, ha már eddig segítettem,
Még ha nem is túl sokat, de azt is szívből tettem és csak Érted.
De hogy tudjam, merre jársz, adj egy jelet,
És ha vihar tombol, megállítom a szelet!

A sok fájdalom, hol együtt több, s mit érzek, nem is sajátom,
De én vállaltam, viszem a súlyt, jöhet a tiéd is Barátom,
De Te is segíts nekem az úton, amin járok,
Hogy életre keljen, amit Neked szánok.

-REFRÉN-

Remélem jól vagy,
Remélem minden rendben Veled,
S végre látsz, dalom felnyitotta szemed,
Mindig van még hely Neked is a világban!
Haladsz a fény felé, a jó irányban!

Bár tudom, nem állsz még készen,
Segíts, hogy elérjem a szíved, hogy érezd,
Mi enyémben - ahogy a tűz lángol és lehetsz Te bárhol,
De tudd: ez a dal csak hozzád szól!

--REFRÉN--

Egyszer sikerült már hozzád közelebb kerülni,
De vajon tudom szavakkal a rosszat elűzni?
Ezt nem én döntöm el, csak írom, amit érzek,
Lehet, sokan néznek hülyének, hogy én még jót remélek.

De ők nem is tudják, mi köt össze engem, s Téged, lehet,
Hogy csak egy dal, de több lesz, ha átnézed,
Hogyan érzed, tényleg, sebeid mennyire mélyek?
Gyere, a szenvedésnek együtt vessünk véget!

Hogy’ élsz és harcolsz - rajtad áll,
A Te döntésed: élet vagy halál
De ne félj, csak menj, a fény Téged vár,
És légy, aki vagy, a múlt nem számít már.

Ha sötétek az árnyak, amik visszahúznának,
Te csak fordíts hátat és élj a mának!
Majd talán másnap valóra válnak az álmok,
De addig is Rád várok.

- REFRÉN x 2 -