Tintás zenekar - Kegyelem szemérem

Ha ugyanolyan rosszul bánok veled, mint ahogyan élek,
bele viszlek bébi téged, bele a sötétségbe,
ahol élek. Te mindenféle képen,
belemagyarázol minden dolgot, én meg nem értem,
minek játszol, a karót minek vered be,
tudom persze, ez az életed,
de én nem ugatok be minden tagnak
nem is érdekel, hogy vannak
fordulj felfelé, de ne felém.
nem kéne sokkal többet tennem, hogy eltűnjél végleg,
csak parancsot adni, a golyó meg csak végez veled,
adnám a botot, de csak megszokásból nyalnád,
nekem nem kell a kegyelem szemérem.


Minek ide az, hogy jó volt, ne mondd ezt nekem már,
tudom is én mire játszol, honnan is tudnám? De nekem
ne mondd azt, hogy élünk, én nem hiszek neked,
a pokolba minden kísértéssel,
ha belőled valami buja szag árad,
lennék is veled, de vagyunk még így páran,
nem ugatok be minden tagnak
nem is érdekel, hogy vannak
fordulj felfelé,
de ne felém.
Mert tőlem kegyelmet soha többé nem kérhetsz érted,
az adósom vagy, de nekem fizetnem kell érte,
hogy ebből valaki kihúzzon végre,
értsd meg nekem fizetnem kell érted,
hiába minden hiba, nekem fizetnem kell érted.