Lakat - A titkok őrzője - Requiem - Kegyelemdöfés

Album: nincs kép
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 1111 alkalommal

Beküldő

W.W.F.

W.W.F.

Pontszám: 298

Dalszöveg

Forr bennem az indulat megint,

De a bajaimra a nagy Ő csak legyint.

Nem látja azt, ami fáj nekem belül,

És vakon hiszi, hogy a vihar majd elül.

Pedig tornádóként pusztít bennem a kín,

És nem tudok osztozni ezen senkin.

Na, nem mintha tényleg osztoznék ezen,

Csak vérfolt virít a régi jelmezen.

A szívemből lassan szivárgó vér,

Bármit is teszek, már mindent elér.

Ő pedig – a nagy ő – csak nézi,

S a tétlensége a bajt tetézi.

Mert amíg ő meredten pislog,

Új sebek nyílnak meg lelkemen itt – ott.

És szökik belőle, amiért itt volt velem,

És szökik belőle a szerelem.

Az a valami ami, éltetett benned,

De még most sem kell felébredned.

Maradj csak néma, önkéntes mártír,

Bár az érzés hiánya majd mindent átír,

De persze csakis egyedül bennem,

Hiába maradsz a nagy Ő szememben.

Mert hiszen, Te nem hibázol soha,

Én vagyok hülye, szemét, ostoba.

Én vagyok ki, ellened orvul kést ránt,

Én vagyok, aki mindig csak bánt.

De, hogy tudnék én így létezni a mával,

Ha úgy beszélsz velem, mint a kutyával?

S a dolgaink sajnos jó rég így mennek,

Észre sem véve hordasz le mindennek.

Most megadtad mégis az utolsó lökést,

És megkaptam durván a kegyelemdöfést.
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2018 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
// //
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább
//