Lakat - A titkok őrzője - Bábu vagy

Album: nincs kép
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 1949 alkalommal

Beküldő

Pindy

Pindy

Pontszám: 156

Dalszöveg

Testedben már csak jelmez a lélek,

S ha kilógsz, a sorból hülyének néznek.

Pedig robotolsz Te, is mint mindenki más,

És legbelül tudod ez az első állomás.



Hisz ez még csak nagyon a kezdesz,

Évek múlnak, amíg gondolkozni kezdesz.

Amíg ráébredsz arra, amit elnyomsz most,

Csak azért, hogy magadat tisztára mosd.



Mert nem érdekel, hogy merre tartasz,

Rég meghazudtolt elveket vallasz.

Egy dolog éltet, csak egyetlen egy,

Arra akarsz menni amerre a tömeg, megy.



De az eszedbe sem jutott még soha,

Az agyatlan tömeg mindig ostoba.

S bár látszólag, amit akarnak, megteszik,

De nem mindig van igazuk nekik.



Már nem érdekel a lelked válsága,

Csodákkal csábít a balgák boldogsága.

Legyél csak néma, süket és vak,

És nem bántanak többé az őszinte szavak.



Légy a gépezet egyik fontos pontja,

Ki a fejesek pofonjait osztja.

Ki oda áll bátran a tömeg élére,

Vagy kitáncol simán a penge élére.



Légy hát hős, mivel a tömeg hiteget,

Légy hát bábu, s a tükröd kinevet.

Légy hát igazi hőse a látszatnak,

Légy kivel orosz rulettet játszatnak.



S mivel erőfeszítéssel jár az örömokozás,

Különccé tesz a gondolkozás.

De ezt a luxust nem engeded magadnak,

Mert a különcök mindig magukra maradnak.



Te pedig a legjobban önmagadtól félsz,

Ölsz, csalsz, lopsz, de egyedül azt nem élsz.

S mit eddig elítéltél most már azon nyersz,

Akkora hülye vagy, hogy gondolkozni se mersz.



De neked ez jó így, s éppen elég,

S nem érdekel, hogy a lelked elég.

Már rég nem nézel a saját szemedbe,

Semmi sem drága csak fogadjanak be.



A saját rémálmoddá változol,

Az elvegyülésért mindent feláldozol.

Csak, hogy maradhass szürke kis egér,

Ez a végcélod, ez mi mindent megér.



De eltelik majd pár év feletted,

S ha a vakításod elfeledted.

Ismét dolgozni kezd az agy,

Vágyni arra, hogy ember maradj.



Az egyediségre törekedni fogsz,

S a múltadon csak egyre zokogsz.

Ha fáj a sírás fordulj vissza kis árva,

A visszaút még most sincs lezárva.



De van bocsánat arra, miket eddig tettél,

Egy a gond már csak, hogy megöregedtél.
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2018 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
// //
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább
//