Für Tibor (Tibbah) - Hiába (km. Palej Niki)

[Tibbah]
Semmi bonyolult, csak életek galériája
Az utca emberének tragédiája
Elégett álmok kálváriája…

Hűvös beton, áztatja a zivatar
A munkásembernek bölcső ez és ravatal
Eltérő igények és hanyag elegancia
Kifelé mutatja, de otthon nincs mit adnia
Három kívánságnak ott a három műszak
Óránként háromszázért hárman dirigálnak
A másik álmát nyúljuk, sajátra nincs idő
Sírig kell cipelni, pedig rohadt nehéz a kő
Látom, hogy az emberek céltalan bolyongnak
Mindegyik része akar lenni csak a bolygónak
Az idő kapujánál egyre többen tolongnak
Az órát nem állítják meg, hiába kopognak
Regisztrált igénye, sok fiókban papíron
Mennyi furcsa élet, mindegyik egy pavilon
Sírig tartó barátság, de mára csak mobilon
Közömbös világ, hol halványul a profilod

[Palej Niki]
Feszít a lánc, mely rég régóta zavar
Mi jelzi nincs más út
Ébredj fel, éledj fel
Mert elnyel múlt…

[Tibbah]
Városi cellák, mind hideg beton blokkok
Lézengő drogosok, gengszterek, dokkok
Hatalmas autókkal kisstílű arcok
Különböző rétegek és különböző harcok
Nem választhatsz életet, a gép dobja randomba
Élnek palotákba és laknak parkokba
Ha túl sokat akarsz, nem marad a markodba
Hogy mi lesz hó végén, indulhat a barkóba
Az egek ura, mint ha az emberekkel bábozna
Halandók istene egy banki plasztik kártya
Kapar mindenki álljon a kártya vára
De széthullnak a lapok, mint a belőtt drogos álma
Balra egy porfészek, jobbra a mennyország
Hidd el,az érzelmeid mindenhol kifosszák
Szemben a jövőt látod, mögötted bűnös múlt
Ragad és mocskos, mint reggel a söntéspult

[Palej Niki]
Feszít a lánc, mely rég régóta zavar
Mi jelzi nincs más út
Ébredj fel, éledj fel
Mert elnyel múlt…

Feszít a lánc, mely rég régóta zavar
Mi jelzi nincs más út
Ébredj fel, éledj fel
Mert elnyel múlt…