SP Éder Krisztián - Szólj rám!

Valami eltűnt bennem régen,
Ha fúj a szél, rémlik még, hogy milyen volt...

Sokszor vártam Rád csak féltem,
Hogy megszakad a pillanat,
ami nekünk szólt.

De mond, hogy miért kellett a szívem,
Miért nem maradtál itt Te?
Hogy miért nem lehet egyszerűbb, miért kell mindig újabb seb?
Mondd, miért nem lehet máshogy,
Mondd meg miért csak engem bánt?
Mindig lesz egy újabb dal, ami mindig visszaránt.

Reft.:
Szólj rám, kérlek, ha mást érzel, mint rég...
Hisz minden, ami szép volt eltűnt,
Nem kell, hogy szoríts, Hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Szólj rám, hogyha mást érzel, mint rég...
Hisz, minden, ami szép volt eltűnt,
Nem kell, hogy szoríts, hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Minden hang súgja, hogy lépjek,
De nem kell az, mi nem Te vagy,
Mi másnak szól...

Mond, meg ki tudja, mit érzek?
Csak Te vagy, ki nekem vagy!
Mi nekem jó!

De mondd, hogy miért kellett a szíve,
Miért nem maradtál itt Te?
Hogy miért nem lehet egyszerűbb, miért kell mindig újabb seb?
Mondd, miért nem lehet máshogy,
Mondd meg miért csak engem bánt?
Mindig lesz egy újabb dal, ami mindig visszaránt.

Reft.:
Szólj rám, kérlek, ha mást érzel, mint rég...
Hisz minden, ami szép volt eltűnt
Nem kell, hogy szoríts, Hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Szólj rám, hogyha mást érzel, mint rég...
Hisz, minden, ami szép volt eltűnt,
Nem kell, hogy szoríts, hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Szólj...

Reft.:
Szólj rám, kérlek, ha mást érzel, mint rég...
Hisz minden, ami szép volt eltűnt
Nem kell, hogy szoríts, Hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Szólj rám, hogyha mást érzel, mint rég...
Hisz, minden, ami szép volt eltűnt,
Nem kell, hogy szoríts, hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.