Koncz Zsuzsa - Ismeretlen nyár

Hajnalban ébredtem, párás volt az ég
A város utcáin nem járt senki még
Hajnalban ébredve senki sem volt, ki
megkérdezze, hogy
Mondd, mondd, merre mész

Derengő házak közt forduló troli
ismerős volt minden, mégis távoli
Hajnalban indultam, sajgott kicsit, de azt is
tudtam már
Hogy nincs tovább

Ezeregy élet vár
Ezeregy másik nyár
Felszállt a nap a háztetők fölött
És csak vitt az út a nagy ködök partján

Ezeregy élet vár
Ezernyi ismeretlen nyár
Hol a kék folyó a titkos völgybe tér
a tág mezők, hullámzó esti szél
Nyomában jár

Álmomból várt rám a dombok távola,
Morajló erdők, futó falvak sora,
Álmomból már tudtam, hogy menni kell, mert
sok más út van még,
Sok más vidék

Fekete felhők közt, megdőlt fák alatt,
Villám cikázott, és jégeső szakadt,
Álmomból már tudtam, hogy menni kell,
mert sok más út van még,
Sokféle kép

Ezeregy élet vár,
Ezeregy másik nyár
Felszállt a nap a háztetők fölött,
És csak vitt az út a nagy ködök partján

Ezeregy lejtőn át
Villámok éjszakáján át
Ott vár a dal, azt mondja, itt vagyok
Ott vár egy arc, a dal mélyén ragyog

Ezeregy felhőn át,
Hullámok hegyvidékén át
A dalban ott vár rád
És felragyog
A messzi álmokból
Egy ismeretlen nyár