Auguszt Bárió - Menetel a vágy

Árokparton lobban a láng
Kormos fényképről hazudik a lány
Szemembe, s csalja könnyeim
Hideg éjszakán

Tűzbe mentem s a lelkem belegyúlt
Érted vesztettem el a háborút
Értünk tettem, mondd
Miért nem ér véget soha ez az út
Valahol távol a lelkedben
Nem maradt kettőnkből semmi sem

Menetel a vágy
Göröngyös, rossz utakon
Nem kell, hogy véget érjen
Én nem akarom
Menetel a vágy
Csizmás álmokkal lép
Ébressz fel, ha véget ér

Nem akarom tudni nélküled mi jó
Nem akarok szólni, hogy mire való vagyok
És nem akarom érezni azt, ami fáj
Segíts, mert csak álmomban látlak már

Menetel a vágy
Göröngyös, rossz utakon
Nem kell, hogy véget érjen
Én nem akarom
Menetel a vágy
Csizmás álmokkal lép
Ébressz fel, ha minden véget ér


Mit veszítesz, és mit nyerek én
Ha az idő lakatját feszítjük szét
Csak egyszer mozdul meg bennünk
Valami igazi szép
Valahol távol a lelkedben
Nem maradt kettőnkből semmi sem

Menetel a vágy
Göröngyös, rossz utakon
Nem kell, hogy véget érjen
Én nem akarom
Menetel a vágy
Csizmás álmokkal lép
Ébressz fel, ha minden véget ér

Nem akarom tudni nélküled mi jó…

Menetel a vágy…