Tudósok - Szorít a cipő

...hát..héé,héé, halkítsd le egy kicsit...jó, jó.

Szorít a cipő!
Szorít kegyetlenül a cipő!

Mit csináljak? Hisz szok..
Háháháhá!...hát...ezt a röhögést nem tudom...

Szorít a cipő!
Majd levágom a lábam!
Én Istenem, mit csináljak?
Szaladjak-e vagy megálljak?
Hisz a cipő igencsak szorít!

Hisz nincs is rajtam...a cipő!
Ez a burkoló a másolata a létnek, mely feledhetlenül ránk borul és szorítja lelkünk...a cipő!

Szorít a cipő!

Pedig csak sétára indultam e veszett spanyolcsizmában! Szakadó szívvel betonba léptem, élő friss betonba! És magamra zárult e nulla, a semmiség lenyomatába zárva: szorít a cipő!

Sssszzzzzccc...cipő!
Levágom a lábam!
Levágom a lábam!
Szorít a cipő!
Szorít a cipő!
Emberek!!

Sssszzzzzorít a cipő!
Levágom a lábam!

De hisz nincs is rajtam e végzetek cipője...én Istenem...Ááááááá..jajjj..ciciccicpőőő!

Gőzölögj, cipőm!
Gőzölögj!
Párologjál édes cipőm!
Hisz annyiszor iszunk még belőled könnyeket, gőzöm könnyeit, e végtelen idők, idők könnyeit, gőzét símítását a valóság fonákjába...szorít a cipő!

Gőzölögj, cipő, gőzölögj, ne szoríts!
Múljon az idő!

Cipő!