Dés László - Prológ - Kuksi dala

1. Pincékben bújni, remegni,
Túlélni, bármit is enni,
Tűztől félni, ébren lenni.

2. Lesz víz, lesz kása ebédre,
Nyakláncom adtam el érte.
Főzni, mosni, élni végre.

3. Holnapra krumplit ígérnek,
Egy jegyre két szemet mérnek.

R. Bújni, félni, fázni egyre.
Legalább ha reményünk lenne!
Nincs kenyér, hiába várom,
Nincs már semmi, és csak véletlen, hogy élünk még.

4. Estére fát beszerezni,
Egy tűznél megmelegedni
Reggel tiszta inget venni.

5. Széttépett rongyait nézik,
Szólnék, de senki sem érti,
Mindegy már, hogy nő vagy férfi.

6. Elhullik mind, aki gyenge,
Nem számít már kegyelemre.

R'. Bújni, félni, fázni egyre.
Legalább ha reményünk lenne!
Nincs kenyér, hiába várom,
Nincs már semmi, és csak véletlen, hogy nem fagytunk meg még.

7. Odakint most szörnyek járnak,
Apa mondta, bújjak el.
Az a baj, hogy nőnek az árnyak,
Feketén a falról néz a félelem.
Árnyék a félelem,
És elvinné ő az életem.
Hát miért nincs senki most velem?
Csak lenne reggel már!

8. A maci végre alszik szépen,
Biztos jókat álmodik.
Anya én már nagy vagyok, érzem.
Apa mondta, várni kell,
De visszajön, azt mondta, visszajön,
És akkor aztán majd lesz öröm,
A szomszéd lány is visszajön,
Csak lenne reggel már!

||: Nem szabad félni,
Nem szabad félni! :||