Smile Of Hell - Harcos

Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében

Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében


Nekem ez itt lételem, te erőlködsz, én élvezem
Te vért izzadsz, én képzetem, 'míg a szaromat préselem
Ez itt márka, mint a hazai, minden lemezem tavalyi
Én vagyok az, akinek szúrnak a szavai
Bejártam a vidéket, már Tiszán innen, Dunán túl
Jártam az üveghegyen, amin a homlesz kukát túr
Látom, a spanod [...], mert nem tudja, hogy jártam ott
Ahol az Istenek elbuktak, lehúztam vagy száz napot
Járom az utamat, egyenesen előre
Itt az egyszemélyes hadsereg, nincs szükségem egy erődre
Csak a keverődre, egy májkra meg egy sztédzsre
Szárnyalok, mint egy főnix, 'ki rátok most néz le


Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében

Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében


Mit nekem fellegek, a bít a füledbe rezeg
Álmomat őrizték már lépcsőházak, [faterek?]
A hárdver vad lehet, de kaptam én már sok sebet
Mindegy mi jön ezután, a lejátszódban ott leszek
Az vagyok, aminek teremtett az élet
Egy megállíthatatlan gépezet, amitől félnek
Egy utca katona, 'kinek nem kell a korona
Csak egy májk, egy bít, a többit fogod a
Füleden keresztül, mert ültetek most szöveget
Gyereket, öreget, a bólogató fejeket, a füledet kitárod
Mert ezt a világot eladták az ördögnek, hiába minden imátok


Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében

Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében


Sírtam és nevettem, írtam és feledtem
Aminek a végterméke ott lapul a zsebedben
Soha nem cseleztem, mert mindig csak eveztem
Ez az enyém, ez az én csontom, soha nem eresztem
Akartam stúdiót, reppeket, trekkeket
Ma a közönség üvölti a Szeged Szeretetet
Lássam a kezeket, ahogy törtet az ég felé
Szar ez a rendszer, de mégis a faszt belé
Nem hátrálok meg, ezt elmondtam százszor
Itt télen hideg van, mégis te vagy, aki fázol
Mert bennem tűz ég, egy főnix a lelkemben
Egy harcos, ami megbújt, most itt a reppekben


Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében

Ha te is harcos vagy, fent a kéz, fenn az égben
Akik harcolnak, fent a kéz, fenn az égben
Újra startolnak, fent a kéz, fenn az égben
Én mindig visszatértem egy főnix képében