Pannonia - Babilon

Nézed a tornyot a bábeli dombon fölépült-e már,
Nemigen épül,el sose készül,de hivalkodva áll,
Ég fele tör soha nem lesz készen,följebb száll az ég,
Megzavarodnak az építők,míg megépítenék.

Hallod a népet nyelveken szólnak,de szót nem értenek,
Nem az életre válaszolnak,csak élik az életet,
Ég fele tör csoda büszke az ember,hogy tornyot épített,
Felhőkarcolót,de a felhőt nem karcolta meg.

Babiloni csönd van,babiloni csönd
Fenyeget a fény kint,hogy készül valami fönt,
Babiloni csönd van,babiloni csönd
Pihen az erő,mely minden tornyot ledönt.

Nézed a várost a hajnali ködben,összedőlt-e már,
Napjai vannak hátra csupán,de még hivalkodva áll,
Megharcolta az ember a harcát,de békét nem kötött,
Csendes a város egy pillanatra két szirénaszó között.

Babiloni csönd van,babiloni csönd
Fenyeget a fény kint,hogy készül valami fönt,
Babiloni csönd van,babiloni csönd
Pihen az erő,mely minden tornyot ledönt.

Babiloni csönd van,babiloni csönd
Fenyeget a fény kint,hogy készül valami fönt,
Babiloni csönd van,babiloni csönd
Pihen az erő,mely minden tornyot ledönt.

Babiloni csönd van,babiloni csönd
Fenyeget a fény kint,hogy készül valami fönt,
Babiloni csönd van.