Kálloy Molnár Péter - Mezőcsát

Elfelejtett, keskeny utcák,
A gyermekkorom ők is unták.
Beszéltünk minden nap,
Hogy milyen lesz a holnap.
Felnőttként milyen másképp
Telik minden hónap!

Házam lesz rajtatok,
És sportautóval jövök!
Mindenki felismer,
És minden marad örök!

Gyerünk, gyerünk a felnőttkorba,
Elém jön minden álmom.
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom!

Gyerünk, gyerünk a felnőttkorba,
Nem is kell mást, csak várnom!
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom...

Óriásnak tűnt az utca,
Üres parkoló lett mára.
Tudod, beszéltünk minden nap,
Hogy milyen lesz a holnap:
Felnőttként milyen másképp
Telik minden hónap!

Házam van, sportkocsim,
S a rég elmúlttal jövök,
Senkit sem ismerek,
És nincs olyan, hogy Örök!

Gyerünk, gyerünk a gyermekkorba,
Elém jön minden álmom!
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom!

Gyerünk, gyerünk a gyermekkorba,
Nem is kell mást, csak várnom!
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom...

Gyerünk, gyerünk a gyermekkorba,
Elém jön minden álmom!
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom!

Gyerünk, gyerünk a gyermekkorba,
Nem is kell mást, csak várnom!
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom...

Gyerünk, gyerünk a gyermekkorba,
Elém jön minden álmom!
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom!

Gyerünk, gyerünk a gyermekkorba,
Nem is kell mást, csak várnom!
Kinyújtom lassan két kezem,
És nem is kell mást, csak szállnom!

Csak szállnom...
Szállnom, szállnom.........