Presser Gábor - Szerelem utolsó vérig

Gyere már – úgy ráz a hideg,
de ahogy hozzám érsz, úgy sistereg.
S ahogy a fogaidat érzem a vállamon,
valami érkezik láthatatlan szárnyakon.
Emlékek nincsenek, csak fényképek a szélben,
libegnek valahol, mint zörejek az éjben.

Szerelem utolsó vérig,
szeretlek az utolsó percig.
Én azt hiszem, én úgy tudom,
én még megtalálhatom.

Szerelem utolsó vérig,
akarom az utolsó cseppig.
Én azt hiszem, én úgy tudom,
én még megtalálhatom.

Nekem nem kell a fű, nekem nem kell a tű,
ha rám hajolsz, nekem csak az a gyönyörű.
És veled repülök, te is kapaszkodj belém,
legyőzöl és fölemelsz, s akkor minden az enyém.

S már nem hallok semmit, csak a lélegzeted,
minket összeláncolt a képzelet.
Valami ezerrel végigfut a hátamon,
és csak ezt akarom, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon.

Szerelem utolsó vérig,
szeretlek az utolsó percig.
Én azt hiszem, én úgy tudom,
én még megtalálhatom.

Szerelem az utolsó vérig,
szeretlek az utolsó percig.
Én azt hiszem, én úgy tudom,
én még megtalálhatom.

Szerelem az utolsó vérig,
akarom az utolsó cseppig.
Én azt hiszem, én úgy tudom,
én még megtalálhatom.