Szenes Iván - Dal az utcaseprőről

A városon már átoson az első napsugár,
Nézd a tejes, jeges és a szemetes
Az utcán zörögve jár.
A rendőr bajtárs vígan int és
Kürtöl már a gyár.
Ott a sarkon egy ismerős felém köszön,
S vidáman munkába áll.

Az utcaseprő söpör az úton a hosszú seprűvel,
A földre pergő levelet, szemetet vígan sepri el.
Egy almacsutkát meglát és rosszallón rázza ősz fejét,
Üresen áll a sok szemétláda, viszont a járda csupa szemét.
Oly szép a város, hogy szebbet festeni már nem is lehet,
A baj csak az: nem vigyáznak eléggé rá az emberek.
Az utcaseprő dohogva morogja:
mért is dobnak el szivarvéget, mozijegyet,
gyümölcs héját és egyebet?!
Ez a város miénk, hát szeretni kell.
Szól s tovább megy a seprűvel.

A tökmag héját eldobod és már is mégy tovább,
És a portörlő ruha sem arra való, hogy kirázd az ablakon át.
Ne légy konok a sok piszok az téged is zavar!
Mert a tisztaság, hidd el, hogy fél egészség.
Változz meg pajtás hamar.

Az utcaseprő söpör az úton a hosszú seprűvel,
A földre pergő levelet, szemetet vígan sepri el.
Egy almacsutkát meglát és rosszallón rázza ősz fejét,
Üresen áll a sok szemétláda, viszont a járda csupa szemét.
Oly szép a város, hogy szebbet festeni már nem is lehet,
A baj csak az: nem vigyáznak eléggé rá az emberek.
Az utcaseprő dohogva morogja:
mért is dobnak el szivarvéget, mozijegyet,
gyümölcs héját és egyebet?!
Ez a város miénk, hát szeretni kell.
Szól s tovább megy a seprűvel.