Szenes Iván - Nem kell ahhoz csillagjósnak lenni

Kedvesemmel Jósófőre mentünk,
Ott lakotta jósofői jós.
Jósofőn a jóslat mindig édes,
Csak a barlang levegője sós.

Kristálygömb, pici jósnő ül a széken,
Rámbámúl, ide mondja a jövőt.
Asszonyság, én szakmát jobban értem,
Bizonyítom azzal is, hogy megtaláltam őt.

Nem kell ahhoz csillagjósnak lenni,
Anélkül is megmondom mi van.
Feleségül foglak téged venni,
Élünk együtt vígan bodogan.

Gyerekünk is lesz vagy tizenhárom,
Játszanak majd kint a kapunál.
És ha majd túl szigorú az anyjuk,
Védelmet találnak apunál.

Te leszel majd hazánkban a legszebb nagymama,
Elkisér a piacra egy század unoka.

Ne kell ehhez csillagjósnak lenni,
Anélkül is fog a dolog menni.
Mondj igent egy pillanatnyi töprengés után,
És a többit aztán bizzad csak reám.

Kristálygömb és a jósnő szól szerényen,
Egy százas, ugye nem kértem sokat.
Asszonyság én a szakmát jobban értem,
Megmondhattam volna azt, hogy egy vasat se kap.

Nem kell ahhoz csillagjósnak lenni,
Anélkül is megmondom mi van.
Feleségül foglak téged venni,
Élünk együtt vígan bodogan.

Gyerekünk is lesz vagy tizenhárom,
Játszanak majd kint a kapunál.
És ha majd túl szigorú az anyjuk,
Védelmet találnak apunál.

Te leszel majd hazánkban a legszebb nagymama,
Elkisér a piacra egy század unoka.

Ne kell ehhez csillagjósnak lenni,
Anélkül is fog a dolog menni.
Mondj igent egy pillanatnyi töprengés után,
És a többit aztán bizzad csak reám.

Nem kell ahhoz csillagjósnak lenni,
Anélkül is megmondom mi van.
Feleségül foglak téged venni,
Élünk együtt vígan bodogan.

Ne kell ehhez csillagjósnak lenni,
Anélkül is fog a dolog menni.
Mondj igent egy pillanatnyi töprengés után,
És a többit aztán bizzad csak reám.