Hadak Útja - Szakadt a hó

Egy teremben ült, a vérvörös színű téren
Ha tehette volna, a világot venné kézben
Csak ült és nézte, a minaretet és a sok tornyot
Ő volt a szörny, a szeme hatalomvágytól izzott

És szakadt a hó, betakarta az álmokat
És szakadt a hó, fagyasztja a vért és a csontokat
És szakadt a hó, túlélni a metsző hideget
És szakadt a hó, a szörny hava szép lassan eltemet

Járták az utat, amin Napoleon is járt régen
Szent háborúban, fény voltak a sötétségben
Egy nap körülnéztek, a jégvirágra sütött a nap
Másnap győzött a jég, és lassan halálra fagytak

És szakadt a hó, betakarta az álmokat
És szakadt a hó, fagyasztja a vért és a csontokat
És szakadt a hó, túlélni a metsző hideget
És szakadt a hó, a szörny hava szép lassan eltemet

A visszaút jött, a kietlen sztyeppén hátrálva
Hideg marta testük, és a vereségük fájdalma
Ki egykor velük volt, most felkapja tekintetét
Hisz ők már tudják, a szörny újra visszatért

És szakadt a hó, betakarta az álmokat
És szakadt a hó, fagyasztja a vért és a csontokat
És szakadt a hó, túlélni a metsző hideget
És szakadt a hó, a szörny hava szép lassan eltemet

Hát hazaértek, hazájuk földjén pusztulás
Jött az ellenség, nyomában halál és árulás
Ki harcolt és meghalt, azok száma végtelen
Elszorul a szív, ha látom a vörös zászlót Berlin felett

És szakadt a hó, betakarta az álmokat
És szakadt a hó, fagyasztja a vért és a csontokat
És szakadt a hó, túlélni a metsző hideget
És szakadt a hó, a szörny hava szép lassan eltemet