Köteles István - Országút

Mindenki felkészült?! Indulhat?! Na gyerünk!! Egy-két-há!

Ná ná ná ná ná ná, ná ná ná nánáná nánáná ná ná ná ná ná ná ná ná ná

Mint egy álom, gyönyörű a hely,
Hatalmas hegyekből folyók indulnak el.
Az élet elsodor, de ott van a régi ház,
A gyermekkorom is visszatér, újra élem már.

Országút, vigyél haza,
Nincsen nyugtom vigyél oda!
Ott van a múltam,
A föld a nyár, mamár a nagyvilág,
az én hazám!

Minden emlék a szívemben él,
A nagyfolyónál ültünk s hajad fújta a szél.
Együtt néztük, ahogy este lemegy a nap,
Aztán összebújtunk s ezt tettük minden nap.

Országút, vigyél haza,
Nincsen nyugtom vigyél oda!
Ott van a múltam,
A föld a nyár, mamár a nagyvilág,
az én hazám!

Még most is hallom a hangod minden fáradt éjszakán,
Azt álmodom, hogy emlékszel még rám is talán.
Sorsunk kettévált nem vigyázhatok rád,
Az élet megy tovább, megy tovább.


Országút, vigyél haza,
Nincsen nyugtom vigyél oda!
Ott van a múltam,
A föld a nyár, mamár a nagyvilág,
az én hazám!

Ná ná ná ná ná ná, ná ná ná nánáná nánáná ná ná ná ná ná ná ná ná ná


Országút, vigyél haza,
Nincsen nyugtom vigyél oda!
Ott van a múltam,
A föld a nyár, mamár a nagyvilág,
az én hazám!


Országút, vigyél haza,
Nincsen nyugtom vigyél oda!
Ott van a múltam,
A föld a nyár, mamár a nagyvilág,
az én hazám!
Mamár a nagyvilág,
az én hazám!
Mamár a nagyvilág,
az én hazám!