Az első pillanat (rádióoperett) - Pali-Piri kettős az espressoban

1.
Pali:

Eszeveszett igyekezet
Rózsaszínű szemüveget viselni.
Etetni galambokat
S a szerelmi kalandokat kerülni.
Alábecsülni, gőggel csepülni
S titkon hevülni álmok után

Piri:

Lehet, hogy ma este – minő szerencse –
Ilyen kiváló kalandimádó vár reám!

Pali:

(prózában)
Hallgassa csak, milyen kedves zene…
Refr:

Pali:

(ének)
Csókolj meg egyszer!
Egyetlen egyszer!
Nem kérem most azt, hogy folytasd,
Csak kezd el!
Nem várom azt, hogy rögtön megszeress
Ez csak a holnap gondja lesz,
Sosem jó, amit a szív hirtelen tesz!
Csókolj meg egyszer!
Aztán mégegyszer!
Aztán még párszor, vagy százszor, ezerszer!
Mindenki kap esélyt a boldogsághoz élete során,
Csókolj megy egyszer s a többit bízzad rám!

2.
Piri:

Valóban oly hangulatos,
De azért egy kicsit furcsa dalocska
Az benne csak a zavaros,
Hogy miért éppen felém súgva dalolta?!
Szóval nem értem én még egészen,
Hogy a szemében mi ez a fény?!

Pali:

Lehet, hogy nem érti, de majd megérzi
Hogy e pillanat könnyű varázsát élem én!

Refr: Csókolj meg egyszer!
Egyetlen egyszer!
Nem kérem most azt, hogy folytasd,
Csak kezd el!
Nem várom azt, hogy rögtön megszeress
Ez csak a holnap gondja lesz,
Sosem jó, amit a szív hirtelen tesz!
Csókolj meg egyszer!
Aztán mégegyszer!
Aztán még párszor, vagy százszor, ezerszer!
Mindenki kap esélyt a boldogsághoz élete során,
Csókolj megy egyszer s a többit bízzad rám!