3+2 együttes - Húszéves kor

Kávéházba, mulatóba jártunk,
éjfél után a kis nőkre vártunk.
Víg cimborák, hangos nótaszóval
itattuk az utcát pezsgős borral.
Kisszobámba víg mulatás járta,
a holnapot ágyba' egy se várta.
Reggel felé kisöpörtük őket,
szélnek engedtük a kicsi nőket.

Húszéves kor, leány és bor,
csókba forrt éjszakák.
Víg cimborák, lumpok, léhák
elmúlt az ifjúság húsz szép tavasza.
A hajunk fehér, szívünk sem kér
több izzó éjszakát.
Az életünk, mint csillag fut,
mindenki ide jut.
Kis levelek hívtak napról napra
csókos, drága, diszkrét randevúkra.
Selymes hajak, rubinpiros ajkak
napról napra emlékeket hagytak.
Fehér glasszé drága kicsi kesztyűt
emlékül a többi közé tettük.
Gyorsan elmúlt a ma, és a holnap,
mámorunkból csak egy kesztyű maradt.

Húszéves kor, leány és bor,
csókba forrt éjszakák.
Víg cimborák, lumpok, léhák
elmúlt az ifjúság húsz szép tavasza.
A hajunk fehér, szívünk sem kér
több izzó éjszakát.
Az életünk, mint csillag fut,
mindenki ide jut.
Egyszer aztán csak mindennek vége,
elhagyottan megyünk fel az égbe.
A kapuból vissza~vissza nézünk,
minden emléket visszaidézünk.
Búcsúcsókot küldünk a kis nőknek,
elfeledni sosem tudjuk őket.
Angyalokkal mulatunk majd éjjel,
a csillagok hullnak szerte széjjel.

Húszéves kor, leány és bor,
csókba forrt éjszakák.
Víg cimborák, lumpok, léhák
elmúlt az ifjúság húsz szép tavasza.
A hajunk fehér, szívünk sem kér
több izzó éjszakát.
Az életünk, mint csillag fut,
mindenki ide jut.