Magyar nóták - Zsuzsanna balladája

Ébredj fel lány, itt a február.
Kavargó színpompás Zsuzsanna vár.
Indulnod kell, készülj hát fel.
Holnapra meglátod királynő leszel.

-Jó anyám ne kérj, had ne menjek én.
Félek majd elvakít az ismeretlen fény.
Álmomban éjjel királynő lettem.
S az utolsó táncra a halálkért fel.

Ref.:
Indulj szép Zsuzsanna,
Vár rád a vár nép.
A legszebb lány te vagy,
Miért is félnél.

Indulj szép Zsuzsanna,
Vár rád a vár nép.
Felejtsd el álmod,
Haza mint királynő térsz.

Javába áll a víg mulatság,
Mikor hófehér ruhában be lép a lány.
Átkarolják, körül rajongják,
S éjfélkor királynőnek választják.
Indulna már, de egy ifjú elő áll,
S új táncba viszi Zsuzsannát.

-Táncolj szép Zsuzsanna tiéd a szívem.
A királynő te vagy, enyém vagy egészen.
Táncolj szép Zsuzsanna tiéd a szívem.
A királynő te vagy, elviszlek én innen.

Hajnallik már végére jár,
Egy ház előtt egy asszony sírdogál.
Hófehér ruhát a tóban találták,
Mondják, hogy a felhők közt látták Zsuzsannát.
Az ég ragyogott a nap szikrázott,
S köröttük furcsa zene szólt.

-Táncolj szép Zsuzsanna tiéd a szívem.
A királynő te vagy, enyém vagy egészen.
Táncolj szép Zsuzsanna tiéd a szívem.
A királynő te vagy, elviszlek én innen.
Táncolj szép Zsuzsanna tiéd a szívem.
A királynő te vagy, el kell most jönnöd velem.