Edda Művek - A híd

Gépek és gépek, jönnek és jönnek,
Lelketlen módon feltépik a földet.
Azt mondja a mérnök: a terv már rég készen, épül a híd.
De ki kérte, kérem?! De ki kérte, kérem?!

Álarcok alatt lapít az érdek,
Tehetetlen emberekben forr-lobog a méreg.
Csak az életerő lopták ki belőlem!
Épül a híd, de ki kérte kérem?!
De ki kérte, kérem?!

Ref.:
Nem akarok híd lenni!
Nemzet, nemzet akarok lenni!
Nem akarok híd lenni!
Ország, ország akarok lenni!
Nem akarok híd lenni!
Ember, ember akarok lenni!
Nem akarok híd lenni,
Ó-ó-ó-ó-ó-ó!


Mi még emlékszünk a régi szép hídra,
Az is nekünk épült, mégis más járt rajta,
Magának építsen új hidat mindenki,
Épüljön a híd, de csak nekünk nem nekik!
Nem- nem - nem nekik!


Testem verítékben áztatva álmodom,
Minden nap állmodtam, azt, hogy szabad vagyok,
Nincs határ, nincs őr, kerítés sincs, semmi,
Nem akarok, nem akarok, nem, nem híd lenni.


A felhő résen át, ha fény szakadna ránk,
Nem szoríthat bilincs. Vágylak szabadság!
Régi szép szerelmünk teljesülni látszik,
Már nem szoríthat bilincs, hogy vágytunk szabadság!