FankaDeli - El innen rablók!

Igazodni majd akkor fogok
'Mikor Európa tisztességesen kopog
Kopasz pedofilok mulatnak Brüsszelben
Élettelen gyilkosok a szememben
E szabados világ fertőzi országom
Gomora sorsát én meg nem várom
Amikor felállsz majd végre egy napon
E szakadék felé tartó vonaton
Ne rágd a körmöd a híradó előtt
Hazudnak, hogy a sorsod már eldőlt
Amíg neked nem jut, csak egy tetkó
Az IMF-ben ül Gordon gekkó
Porcelán foggal nevet a szemedbe
Kedves barátom, a kamut ne vedd be
Soha nem tartoztunk ennek a világnak
A világ tartozik Árpád fiának


Ahogy a hó alatt bújnak a csírák
Magamban hordom őseim íját
Sötétség helyett szívemben szivárvány
El innen rabló, ez az én hazám!


Milyen szólásszabadságot akartok
Felnőttek helyett csak Dopemanek maradtok
RTL Klub kell, vagy Kuruc.info
FankaDelit mind a kettő letiltó
Milyen fura, ami történik velem
Miért érzem úgy, Isten fogja a kezem
Illúzió ez, vagy valódi tükör
Mit üzen az élet, és mit írok dühből
Figyelem magam és látom a lángokat
Ahogy a lelkembe fájdalmat mártogat
Köszönöm, nem kérem, majd én választok
Zuhan a Föld, amit vállammal támasztok
Zsidók közt nőttem és romákkal róttuk a tereket
Minket úgy hívtak, gyerekek
Valóban értesz, vagy hazudsz magadnak
A víz szalad, de a kövek maradnak


Ahogy a hó alatt bújnak a csírák
Magamban hordom őseim íját
Sötétség helyett szívemben szivárvány
El innen rabló, ez az én hazám!


Hiába rabolsz el minden gyémántot
Isten kardjával meglásd utat vágok
Nem azért hagyták reánk e Földet
Hogy minden tükrödet összetörjed
Vitéznek születtem, nem zsoldosnak
Ahol a gyógyítás helyett orvosnak
Áll be az ember és megköti alkuját
Egy életen át átveri asszonyát
Egy életen át nem érti gyermekét
Ne is csodáld, hogy e világ elvetélt
Az igazság, akár a mustármag
Hányan szerettek, aztán meg utáltak
Tartom a tükröt, mert ott vagyunk benne
Nagy mosollyal a kicsi Zente
Ahogy nagyi mondta, a szívem húz
Ez tizenkilenc, az meg egy híján húsz
A hazugság alkohol, részegen könnyebb
'Hol megfagy a lélek, égjenek a könyvek
Az ellenségben lásd meg a barátod
Ahogy a vízben a számtalan karátot
A magyart addig fogják még irtani
Amíg nem tanul összetartani
Elraboltunk magunktól mindent, 'mi méltó
A farkasoknak kevés már a szép szó


Ahogy a hó alatt bújnak a csírák
Magamban hordom őseim íját
Sötétség helyett szívemben szivárvány
El innen rabló, ez az én hazám!

Ahogy a hó alatt bújnak a csírák
Magamban hordom őseim íját
Sötétség helyett szívemben szivárvány
El innen rabló, ez az én hazám!