Rokker Zsolti - Zsoltti szerelmes

Hey, big boy!

Zsoltti, számodra mit jelent a Valentin-nap?

Hát az olasz király ünnepe! Veszek a csajomnak, a vaskos Tecának mézeskalácsszívet, azt délután ledöntöm a lábáról, mint 56-ba a Sztálin-szobrot, öreg! Hö-hö!

És te ezen kívül mit szoktál kapni ajándékba?

Nekem mindegy, csak rokkercucc legyen! Lehet halálfejes Sepultura póló, vagy baseballütős bulldogkutya, esetleg piramisszegecses alsógatya, amivel félpucéran is szúrhatok, érted! De általában mindig csak ilyen szíves kispárnát kapok, tóban úszó kiskacsákkal! Semmi hard jelenet benne, legalább lőné őket egy vadász, vagy valami! He! Az jobb lenne!

A nagymamát kérdezem: régen hogyan ünnepelték a Valentin-napot?

Jaj, lelkem, hát mikor én lyány voltam, mindig kétszáz szerelmes levelet küldtem a szerelmemnek, a Targoncás Emilnek! Kétszázat! Mondja má’, mindennapra egyet! Nem is csoda, hogy beleszeretett ő a postásba! Homoérotikus lett, vagy mifene az! Én meg hoppon maradtam! Na, oszt később az uram lepett meg ezen a Bálint-napon mindig fél kiló csirkefarháttal!

És mi a véleménye a mai fiatalok szerelmi életéről?

Na most ne is mondja! Itt van az unokám, a Zsoltti, úgy cserélgeti a lányokat, mint az ötvenes évekbe’ az uram a húsjegyet kenyérjegyre! Na van most a Zsolttinak ez a kövér Teca, azzal olyan jól érzi magát, mintha hájjal kenegetnék, aszondja! Pedig a lánynak olyan iksz lábai vannak, hogy csak két lavórba’ tud lábat mosni! Hát! Befolyásolják a totóeredményeket!

Maradjon má’, Mama! A szívnek nem lehet parancsolni! Hát magának is volt egy nagy szerelme, a Zsámoly Feri bácsi, aki egy kicsit így profilból hasonlított Ralf atyára, de amúgy púpos volt! Ja!

Az nem volt púpos, csak túlzásba vitte a hátát! De igen gavallér volt!

Valentin-nap én is elhúzom a kedvesem rokkernótáját! Ja, a vonómat már be is gyantáztam, hö!