Kretens - Tegnap láttam a holnapot

Tegnap láttam a holnapot, az utcasarkon állt
Pénzt kért tőlem, és zavaros szemmel a boldogságról prédikált
Ott állt, két szeme, a semmiből meredt rám
Fogta a pénzt, még valamit morgott és dülöngélve odébbállt

Amerre ment, rúgta a port, időnként meg-meg állt
Remegő kézzel a szemétben turkált és káromkodva ordibált
Eltűnt és soha senki sem látta már
Azon az éjszakán, ott valami történt, de ki tudja most merre jár

Most én vagyok itt az áruló
A helyzet változott, most te kerülsz sorra
És én leszek majd az áldozat
A mi kis történetünk miről is szólna
Ez a rendszer, ez a rendszeretet
Sok itt az éhes száj, de kicsi a torta
És nem teszem meg, amit megtehetek

A játék más lett, mint ahogy vártuk, hosszú és unalmas
Mondtad már többször is nekem, hogy te sem ezt akartad
Egy arc, egy szerep, és nem is nekem való
Eladom ezt is, hiszen szabad a vásár, csak szóljon nekem, akire jó

Nem, én nem láttam, hogy kilépsz az ablakba
Nem, nem én mondtam, hogy tűt szúrj a karodba
Nem, nem én voltam
Nem, nem én voltam
Nem, ez nem én voltam
Én nem tehettem mást

Most én vagyok itt az áruló
A helyzet változott, most te kerülsz sorra
És én leszek majd az áldozat
A mi kis történetünk miről is szólna
Ez a rendszer, ez a rendszeretet
Sok itt az éhes száj, de kicsi a torta
És nem teszem meg, amit megtehetek