Jutott Neki - Doboz

– Mit rejthet? – kérdeztük, és azt sem értettük, hogy került ide hozzánk. Ott állt a kredencen egy szombat reggel, még rajtunk volt a pizsamánk.
– Fontos, hogy higgadtak maradjunk – így szóltam –, s ne tegyünk meggondolatlan lépéseket ez ügyben, hisz még nem vagyunk ott, hol a part szakad.
– Mit rejthet? – kérdeztük ismét, és éreztük, nehéz a válaszadás.
– Talán egy hegedűt – szólalt meg Ágoston. – Úgyis csendes a lakás... Talán egy pincérnőt, aki tegnapelőtt leszúrta a hitvesét.
– Tegyünk meg ez ügyben – szóltam most én – minden szükséges intézkedést.
– Talán csak hangyákat. Lehet, hogy kimásznak...
– ...hozom a rovarirtót.
– Talán egy szerelmes leányka könnyeit...
– ...de ez túl romantikus.
– Hívjuk át a szomszédból Attilát, elvégzett ő több egyetemet!
– Jó ötlet – szóltam én. – Attila könnyedén megold sok egyenletet.
– Fiúk, fogódzkodjatok meg, mert van egy gyanúm – vetett Attila ránk vészterhes pillantást, s elnémultunk rögtön, úgy lestük minden szavát: – Odabenn, úgy vélem, mint rész az egészben, ott van az egész világ. Hárman ragadtunk kint és ez a kredenc itt, borzalmak várnak miránk.
Ennyit szólt Attila, remegett a hangja, szólongatta az anyját. Órákig zokogtunk, s közben a dobozból előmásztak a hangyák...